A szerencse és a véletlenek létezése összetett kérdés, amely a filozófiától kezdve a természettudományok területéig inspirál kutatásokat. Látszólag gyakran teljesen megjósolhatatlanul történnek velünk események, a szerencse és a balszerencse nem válogat. Olyanokat ér váratlan veszteség, akik mintaértékű életet élnek, és olyanok részesülnek váratlan jutalomban, akik látszólag nem érdemelték ki azt. A világon szinte minden kultúrában megjelenik egy olyan tényező, amit „szerencsefaktornak” nevezhetnénk. Egyesek az istenek terveit, mások jó és gonosz szellemek játékát, vagy a sors, karma akaratát látják ebben a jelenségben.
Ima, mágia, praktikák – Csak így befolyásolhatjuk a „szerencsénket”?
A legtöbb kultúrában meg is jelennek a próbálkozások ennek a kiszámíthatatlanságnak a befolyásolására, gyakran mágiával, imákkal vagy praktikák útján. A tudomány pragmatikus eszközei azonban kimutatták, hogy a szerencsét kevésbé egzotikus módokon is befolyásolhatjuk – pontosabban ráhatásunk van arra, hogy mennyire érezzük szerencsésnek magunkat. Ha tudatosítjuk magunkban, hogy ráhatásunk van a „szerencsésségünk” érzésére, elkezdhetünk olyan változásokat elindítani az életünkben, amelyek még inkább megerősítenek szerencsénk tudatában, és megnyitják a sikerek és önbizalom felé vezető utat.
Szerencse a tudomány nyelvén
Dr. Richard Wiseman évekig kutatta a szerencse pszichológiájának kérdését. A szerencse megjelenését a vizsgálati személyek életében kizárólag a tudományosan értelmezhető pszichológiai oldal felől közelítette meg. Nem próbálta megszámolni, hogy mennyi szerencsés vagy balszerencsés esemény történt ezekkel a személyekkel, hiszen ez már felvetette volna a kérdést, hogy mi számít váratlan eseménynek, vagy meg lehet-e egyértelműen fogalmazni, hogy mit tekinthetünk szerencsének. Ha elüt egy autó, miközben szabályosan kelek az úton, balszerencsés vagyok, mert baleset ért, vagy pedig szerencsés, ha nem szenvedek maradandó sérüléseket? Wiseman egyszerűen arra kérdezett rá, hogy a vizsgálat alanyai szerencsésnek tartják-e magukat, vagy nem. A kutatás végére a magukat szerencsésnek tartó személyekben négy közös jellemzőt fedezett fel, amelyekben kimutathatóan különböznek magukat szerencsétlenebbnek tartó társaiktól.
Ezek a következők:
1. A szerencsés emberek kihasználják a véletleneket
A magukat szerencsésnek tartó emberek nyitottak a lehetőségekre, és proaktívan keresik is azokat. Ha ismerősünk megkapja álmai állását, jó helyen vesz lakást, vagy rátalál a szerelem, elismerően sóhajtunk: „szerencsés ember”. Azonban amit ilyenkor általában nem látunk, az a szerencsés eseményig vezető út. Lehet, hogy az álommunka elnyeréséig ismerősünk száz sikertelen álláspályázatot adott be, de továbbra is töretlen kitartással pályázott meg minden új lehetőséget. Lehet, hogy a lakást előnytelen képekkel hirdették, amely elriasztotta a többi vevőt, de ő adott neki egy esélyt. Lehet, hogy az ideális partner elsőre rossz benyomást tett rá, de túl tudott lépni az előítéleten.
A szerencsés véletlenek első alapszabálya felerészben a nagy számok törvényén alapul – minél proaktívabbak vagyunk és minél több helyen keressük a szerencsés lehetőségeket, annál nagyobb eséllyel talál ránk egy. Amikor Wiseman olyan emberekkel interjúzott, akik az átlagnál többször nyertek nyereményjátékokon, és szerencsésnek tartották magukat, rájött, hogy ezek a személyek az átlagemberhez képest szignifikánsan sokkal több ilyen játékon is vettek részt. Nem nagyobb arányban nyertek, mint mások, egyszerűen csak többször próbálkoztak. Thomas Jefferson mondásával élve: „Úgy tűnik számomra, hogy minél keményebben dolgozom, annál nagyobb szerencsém van.”
A szerencsés véletlenek kihasználáshoz azonban szükséges a megfelelő nyitottság is. Találkozhatunk száz kedvező lehetőséggel, de ha egyikkel sem élünk, nem fog megjelenni az életünkben a szerencsés, sikert hozó fordulat. A nyitottság fontosságát alátámasztja, hogy az egyik legszélesebb körben használt személyiségelmélet, a BIG 5 fő dimenziói közé is bekerült.
A „szerencsés” growth mindset-esek
A szerencse kérdéshez itt kapcsolható a széles körben használható growth és a fixed mindset fogalma is. A growth mindset az érdeklődő adaptív, érdeklődő, fejlődésfókuszú beállítódást jelenti, amely lényegében a nyitottsággal egyenlő, a fixed pedig a bezárkózást és a fejlődéssel, változással szembeni ellenállást. Az alacsony nyitottsággal jellemezhető rigid személyiségstruktúra, az új tapasztalatok elutasítása és a változásra való hajlandóság hiánya pedig más kutatások által is bizonyítottan összefügg időskorban a rosszabb egészségi állapottal, valamint csökkent pszichés és mentális jólléttel. Az, hogy a nyitottság és a bátorság eredményeket hoz, a Napóleon felett győzedelmeskedő Wellington személyes alakulata, az amerikai tengerészgyalogoság, vagy a híres skót Turnbull klán is a filozófiájává tette. Mindannyian a következő kifejezést választották mottójuknak: „Fortes fortune adiuvat – Bátraké a szerencse.”
2. A szerencsés emberek hallgatnak a megérzéseikre
„Ahányszor az életben az eszem után döntöttem – akár a magánéletemben, akár a munkámban – mindig elszúrtam. Az okosságommal nem mentem semmire, velem minden jó – szerencsével történt.” (Vitray Tamás)
Az intuíció egyre többet kutatott képesség, sokak szerint egyenesen a rejtélyes „hatodik érzék”, amely a beszámolók alapján meglepően pontosan képes jelezni, hogy egy eseménnyel kapcsolatosan jó vagy rossz kimenetelre számíthatunk-e. A megérzések tudományos háttere a mai napig tisztázatlan, de sokan egyfajta villámgyors tudattalan mintakereséssel azonosítják. Habár konkrétan nem tudjuk ezeket a mintákat felidézni, agyunk felismeri, hogy egy adott helyzetben milyen kulcsingerek vannak jelen, és ezeket összeveti korábbi tapasztalatainkkal.
De mit szólnak majd mások? – És, végül mit szóltak?
Az intuíció ellentéte az „overthinking”, vagyis a túlgondolás. Döntéshelyzetekben jellegzetes túlgondolási motívum a „de mit fognak szólni mások”. Amikor pedig a gondolatainkba elkezdenek befurakodni mások és a környezet elvárásai, kritikái, akkor figyelmünk feléjük fordul, eltávolodunk a saját benső világunktól, vágyainktól, a spontaneitás öröme helyett megjelenik a szégyentől, megítéléstől való félelem. Az intuíció összeköt bennünket magunkkal, tehetségünkkel, bölcsességünkkel, őszinte érzéseinkkel és céljainkkal, míg a túlgondolás eltávolít ezektől, és arra vezet, hogy tetteinket mások normái alapján tervezzük meg.
Az intuíció használata természetesen nem azt jelenti, hogy minden döntésbe gondolkodás nélkül ugorjunk bele, és soha ne vegyük figyelembe a környezet véleményét. Azonban ha egy új helyzettel találkozunk vagy egy döntés előtt állunk, érdemes meghallgatni, amit a belső hangunk súg nekünk. Őszinte jó érzéssel vágunk-e bele valamibe, vagy az az első megérzésünk, hogy ebbe mégse kellene belemenni? A második esetben érdemes bővebben is utánagondolni, hogy van-e megfogható alapja ennek a rosszérzésnek.
3. A szerencsés emberek hisznek a sikerükben
A szerencse egyik alapelve, hogy egy jó befektetésekhez hasonlóan önmagát termeli vissza. Ezt a folyamatot egy felfele tartó „pozitív szerencsespirálként” képzelhetjük el. Ha hiszünk abban, hogy a szerencse mellettünk áll, erősebb motivációval és nagyobb energiabefektetéssel látunk neki a munkánknak, kevésbé riadunk vissza az akadályoktól. Erőfeszítésünket ekkor nagyobb eséllyel is koronázza siker, tovább erősítve a magunkba vetett hitet és önbizalmunkat. A következő teendőinkbe így még nagyobb lelkesedéssel fogunk belevágni, még inkább növelve a siker esélyét.
A negatív spirál viszont ezzel pont ellentétesen működik. Ha abban a hitben látunk neki bárminek, hogy nem lesz szerencsénk, már a startnál elkezd csökkenni a motivációnk, kitartásunk és érdeklődésünk. Így nekiindulva viszont bizonyítottan nagyobb eséllyel vallunk kudarcot. A kudarc továbbcsökkenti önbizalmunkat, kezdeményezőkészségünket és erőfeszítésünk mértékét, így újabb és újabb kudarcokat szül. Önbeteljesítő jóslatként valóra váltjuk az előfeltételezésünket: nekünk semmi sem sikerül, szerencsétlenek vagyunk.
A balszerencse és a NAG kapcsolata
Láthatjuk azonban, hogy nem a szerencse hagyott el minket – mi hagytuk cserben saját magunkat önszabotáló hiedelmeink miatt. Ezeket az önszabotáló hiedelmeket NAG-nak (negatív automatikus gondolatoknak) nevezi a kognitív viselkedésterápia. A szerencsénkbe és sikerünkbe vetett hit abban segíthet, hogy a lefele tartó, kudarcot önbeteljesítő spirálból a felfele tartó, szintén önmagát valóra váltó sikerspirálba kerülhessünk. Ha pedig tudatosítjuk magunkban, hogy milyen NAG-okkal rendelkezünk, akkor felismerhetjük, mi akadályoz abban, hogy higgyünk magunkban. A negatív automatikus gondolatok nagyon gyakran szülői ráhatásra (teljesíthetetlen elvárások erőltetése) vagy korábbi kudarcok mentén alakulnak ki. A NAG-ok bénító hatását már Seneca is felismerte kétezer évvel ezelőtt: „Nem azért nem merjük, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merjük.”
4. A szerencsétlenség átalakítható szerencsévé
„A legjobb dolog, ami megtörténhetett velem, az volt, hogy kirúgtak az Apple-től” – állította Steve Jobs elhíresült, 2005-ös stanfordi beszédében. Az emlegetett szakítás 1985-ben történt majd Jobs megalapította NeXT nevű vállalatot, és ezen cég egyik számítógépén írták a mai internet alapját képező WorldWideWeb kódsorát. Ezután megmentette a csődtől a Pixar stúdiót, amely később klasszikus filmjeivel – például Toy Story, Szörny Rt., Némó nyomában – milliók életét tette színesebbé. A NeXT-et végül felvásárolta az Apple, és Jobs elnyerte a vezérigazgatói posztot, majd az akkoriban zuhanófélben levő Apple-t a világ egyik legértékesebb vállalatává tette. Jobs a kirúgása utáni időszak legfőbb tapasztalatának azt tartotta, hogy újra volt lehetősége kezdőnek lenni és kísérletezni. Több mint egy évtizedig letért az útról, amit kijelölt magának, de ebben az időszakban is megállás nélkül alkotott, megváltoztatva a világot. Ekkor szerzett tapasztalatai pedig később hozzájárultak az Apple megmentéséhez.
Egy törés ne törjön meg!
Ahogy a legendás CEO példája is mutatja, egy váratlanul törés után sem áll meg az élet.
(...)
A cikk teljes terjedelmében elérhető az Üzlet és Pszichológia 2021. június–júliusi számában. Az újság megrendelhető itt.
