Hogyan formálja a digitalizáció a munka jövőjét?
A Jobsgarden 2024. első negyedévében végzett HR digitalizációs kutatása keretében a hazai munkaadói és munkavállalói oldalt vizsgálta, hogyan állnak az automatizáció, digitalizáció témaköréhez. A kérdőív alapján a hazai vállalatok a HR folyamataikban még csak visszafogottan alkalmazzák az automatizációs lehetőségeket, leginkább a toborzási folyamatokban, a HR analitikában és az onboarding programokban digitalizáltak feladatokat. A jövőkép azonban már ambiciózusabb, ugyanis 62,5%-uk tervezi a digitalizációt a HR területen.
A kérdőív kitért arra is, milyen potenciált vagy esetleg hátrányt látnak a vállalatok a mesterséges intelligencia előretörésével kapcsolatban. A válaszadók 49%-a egyetértett azzal, hogy az MI pozitívan fog hatni a vállalatok jövőjére, 69%-uk pedig biztos abban, hogy a munkavállalóknak meg kell tanulniuk alkalmazni az AI alapú rendszereket.
A vártnál sokkal pozitívabban áll a mesterséges intelligencia kérdéséhez a munkavállalói oldal is. A válaszadók 70%-a gondolja úgy, hogy nem veszélyezteti az állását az AI. Egy nemzetközi felmérés alapján, ugyanerre a kérdésre a magyar válaszadók szintén nagyon pozitívan reagáltak, nem félnek állásuk elvesztésétől, míg a környező országok munkavállalói ennél jóval szkeptikusabbak.
A HR szakértők szerint a nagymértékű elbizakodottság kevésbé tudatos hozzáállást feltételez. Szerintük ugyanis naivitás lenne azt gondolni, hogy Magyarországot vagy akár bármilyen munkakört elkerülne az AI. Persze nem minden területen hoz majd ugyanolyan mértékű változást, de semmiképpen sem ülhetünk a babérjainkon, tartani kell a lépést a fejlődés útján.
A Jobsgarden kutatásából az is kiderült, hogy a tanulás és önfejlesztés területén látja mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal az AI legnagyobb hozzáadott értékét. Ez különösen jó hír, hiszen a változásokkal szemben az egyik legjobb taktika, ha folyamatosan képezzük magunkat.
Generációk közelítése a munkahelyen
A mesterséges intelligencia megjelenése mellett a generációk együttműködése is komoly fejtörést okoz sok hazai vállalatnál. Magyarországon soha nem volt még arra példa, hogy egyszerre négy generáció is jelen legyen a munkaerőpiacon. Egyaránt bevált módszerek még nincsenek, külföldi példák és hazai kezdeményezés azonban annál inkább.
Az már biztos, hogy a HR szakembereken és a vezetőkön nagy a nyomás, hogyan és milyen karrierperspektívát biztosítsanak az idősebbek számára. Az 50 vagy 60+ korosztálynál felhalmozódott tudás átadása kritikus a vállalatok szempontjából.
Nagy szükség van a nyitottságra az összes résztvevő oldaláról. Nem csak a generációk között, hanem a technológiai változások irányában is. A HBLF Sokszínűségi Hónap keretében, a Jobsgarden webinárján az 50 év feletti korosztály kihívásai volt a téma, különösen az egyre digitálisabbá váló munkakörökkel összefüggésben vizsgálták ezt a kérdést.
A meghívott vállalatok elmondása alapján egyre több helyen bevett szokás úgynevezett kereszt-mentoring programokat indítani, ahol a fiatalabb és idősebb korosztályok tanulhatnak egymástól. Emellett a vállalatoknak azzal is számolniuk kell, hogyan támogassák az idősebbeket a munkahelyen, akár fizikai, akár mentális egészségük megőrzésében. Több helyen indítottak már olyan programot, ahol generáció vagy élethelyzet specifikusan - pályakezdőknek, visszatérő kismamáknak és 60 felettieknek - kínálnak digitális tréningeket, tapasztalatcserét, mentor programot, mentálhigiénés és egészségügyi támogatást. Népszerűek a munkavállalókat támogató programok (EAP) is. Az ilyen típusú programokban lehetősége van a munkavállalóknak anonim módon, külső szakemberektől – coach, pénzügyi tanácsadó, pszichológus, életviteli tanácsadó – segítséget kérni, illetve a program maga is számos eszközt biztosít a mindennapok mentális kihívásaihoz.
A mesterséges intelligencia hatása a munkakörökre – kiket érinthet negatívan?
Gyakran olvashatjuk, hogy egyes szakmákra néhány éven belül nem lesz szükség, hiszen az AI egyszerűen pótolhatja például a programozókat. Bizonyos értelemben igaz, hogy mai formájukban már nem valószínű, hogy sokáig fennmaradnak a jól automatizálható munkakörök. A Gartner felmérése szerint, amelyekben a projektmenedzsereket vizsgálta, nagyjából hat éven belül, 2030-ra prognosztizálja, hogy a feladataik 80%-át átveszi majd az AI. Ez nem azt jelenti, hogy ezután nem lesz szükség projektmenedzserekre, de az biztos, hogy a munkájukban áthelyeződnek majd a hangsúlyok.
A nagyvállalatoknál már aktívan zajlanak a pilot projektek, amelyekben a munkakörök digitalizálását, automatizációját vizsgálják, elsősorban adatelemzés, levélírás vagy ügyfélszolgálati chatbotok területén. A tapasztalatok eddig pozitívak, különösen ott, ahol érzékenyítéssel is felkészítik a munkavállalókat a változásokra, valamint továbbképzéseket, tréningeket is tartanak számukra.
Az viszont már most jól látszódik, hogy az AI megjelenése nem várt területeken is felvet kérdéseket.
Míg eleinte arra számítottunk, hogy az AI megjelenésével az idősebb korosztály jelentősen kiszorulhat majd a munkaerőpiacról, mivel kevésbé használják készség szinten a technológiai eszközöket, most úgy tűnik nem ők a legveszélyeztetettebbek. A digitalizációval ugyanis egyelőre az egyszerűbb, kevésbé komplex feladatokat lehet jól és hatékonyan automatizálni, ami sok esetben a junior, belépő szintű pozíciók feladatkörébe volt beépítve. Az újabb kérdés tehát, ha megszűnnek a junior munkakörök, hogyan szereznek majd tapasztalatot a pályakezdők?
(X)
