A hazai kis- és középvállalkozások számára az elmúlt időszak óvatosságról, halogatott döntésekről és kivárásról szólt. Sokan megvárták, merre mozdul a piac, mikor tér vissza a kereslet, hogyan alakulnak a költségek, a bérek, a munkaerőpiaci nyomás és a finanszírozási környezet. A májustól várható élénkülés azonban nemcsak lehetőség, hanem próbatétel is: azok a cégek tudnak előnyt szerezni, amelyek nem pusztán újraindítják a régi működésüket, hanem átgondolják, egyáltalán alkalmas-e az a növekedésre.
A válasz sokáig az volt, hogy „többet kell dolgozni”. Csakhogy a bérnyomás, a munkaerőhiány, a költségek növekedése, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia terjedése mellett ez a stratégia egyre kevésbé működik. A vállalkozásoknak ma már nemcsak több ügyfélre, hanem jobb működésre, tisztább folyamatokra, rugalmasabb erőforrásokra, külsős szakértőkre és okosabban használt technológiára van szükségük – véli Kasza Tamás, lezárási specialista.
Amikor a vállalkozó maga lesz az üvegplafon
A felszínen sok cég rendben lévőnek tűnik. Van bevétele, vannak ügyfelei, működik a mindennapi ügymenet. A háttérben azonban gyakran a tulajdonos minden döntést magához húz, minden apró operatív problémát saját kezűleg old meg, és gyakorlatilag nem céget vezet, hanem saját magának dolgozik, egy rendkívül stresszes munkahelyen.
„A legtöbb hazai vállalkozó abba a csapdába esik, hogy a cége növekedését a saját, véges huszonnégy órájából próbálja finanszírozni. Ez egy ideig működhet, de egy ponton túl a szorgalom már nem versenyelőny, hanem akadály lesz. Ha minden döntés a vezető asztalán torlódik, akkor nem a piac fogja megállítani a céget, hanem maga a tulajdonos.” – fogalmaz a szakértő.
Ez az a pont, amikor a cég eléri a láthatatlan üvegplafont. Nem azért nem nő tovább, mert nincs igény a termékre vagy szolgáltatásra, hanem azért, mert a vezető kapacitása elfogyott. A vállalkozás nem rendszerként működik, hanem személyfüggő szerkezetként: ha a tulajdonos jelen van, mennek a dolgok, ha nincs ott, minden lassulni kezd.
Sok vállalkozó azt hiszi, céget épít, pedig csak saját magának teremtett munkahelyet
A megrekedésnek vannak árulkodó jelei. Ilyen, amikor a cég növekedése megáll, de közben mindenki túlterhelt. A munkatársak sokat dolgoznak, mégsem látják, hogyan lesz a napi feladataikból valódi bevétel, a vezető mikromenedzsel, a stratégiai tervezés helyett apró ügyeket intéz, és a szervezetben állandósul a feszültség, a döntési torlódás, a motivációvesztés. Erre létezik egy egyszerű, de kíméletlen próba: mi történik, ha a cégvezető két hétre kiesik, elutazik, kikapcsolja a telefonját, és nem válaszol az e-mailekre?
„A kéthetes teszt nagyon őszinte tükröt tart egy vállalkozás elé” – mondja Kasza Tamás. „Ha a vezető távollétében leállnak a döntések, összeomlanak a folyamatok, vagy megcsappan a bevétel, akkor az a cég valójában nem önállóan működő rendszer. Ilyenkor a tulajdonos papíron lehet cégvezető, a gyakorlatban viszont a saját vállalkozásának legfontosabb, legnehezebben pótolható alkalmazottja.”
Ez a felismerés sokaknak fájdalmas, mert szembemegy azzal az önképpel, hogy a sok munka egyenlő a cégépítéssel. Pedig egy vállalkozás valódi értékét éppen az mutatja meg, mennyire tud működni a tulajdonos állandó jelenléte nélkül.
Diéta helyett életmódváltás kell!
A megoldás nem az, hogy a vezető még korábban kel, még tovább dolgozik, még több feladatot vesz magára. Ez legfeljebb egy rövid távú „diéta”, amely ideig-óráig enyhíti a tüneteket, de nem változtatja meg a működés lényegét. A tartós eredményhez üzleti életmódváltásra van szükség.
Ez azt jelenti, hogy a cégvezetőnek át kell alakítania a döntési mechanizmusokat, a felelősségi köröket, a delegálást, a belső kommunikációt és leginkább a saját vezetői gondolkodását. A vállalkozás nem attól lesz erősebb, hogy minden a tulajdonoson fut át, hanem attól, hogy világos rendszerek, felelős emberek és mérhető folyamatok viszik előre.
„A legtöbb ember nem ott veszít, ahol gyenge, hanem ott, ahol már egyszer erős lett” – fogalmaz Kasza Tamás. „A tegnapi siker nagyon könnyen a holnap korlátjává válik. Az a gondolkodásmód, amely eljuttatott egy vállalkozást az aktuális szintre, nem biztos, hogy alkalmas lesz a következő szinthez is. Az újratervezés nem díszítés a meglévő rendszeren, hanem döntés arról, hogy hajlandóak vagyunk-e másképp működni.”
A jövő nem helyben dől el
A következő években azok a vállalkozások lehetnek erősebbek, amelyek nem kizárólag helyi túlélésben gondolkodnak. Az EU-s és globális piacok, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a külsős szakértők és a rugalmas erőforrások használata egyre fontosabbá válik. A kérdés nem az, hogy egy magyar kkv használ-e valamilyen szoftvert, hanem az, hogy képes-e a technológiát beépíteni a saját működésébe.
A mesterséges intelligencia önmagában nem ment meg egy rosszul szervezett céget. Ha a folyamatok zavarosak, a döntések személyfüggők, a felelősségi körök tisztázatlanok, akkor az AI is csak újabb eszköz lesz a káoszban. Ha viszont a vezető képes rendszert építeni, akkor a technológia valódi versenyelőnyt adhat.
