Alapjaiban változott meg a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának rendszere. A Kormány gyakorlatilag lezárta az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek útját, miközben teljes körű felülvizsgálat indult az egész foglalkoztatási szabályozás átalakítására. A döntés komoly kihívás elé állítja azokat a munkáltatókat, akik külföldi munkaerőre építik működésüket, hiszen a korábbi, tömeges foglalkoztatásra alkalmas jogcím helyére egyelőre nem érkezett valódi alternatíva.
A vendégmunkás-jogcím gyakorlati lezárása
2026. június 6-tól Magyarországon nincs lehetőség új vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem előterjesztésére. A Kormány döntése alapján jelenleg nincs olyan harmadik ország, amelynek állampolgárai e jogcímen vendégmunkásként tartózkodási engedélyt kérhetnének. A 92/2026. (VI. 5.) Korm. rendelet ezzel lényegében lezárta a vendégmunkás-jogcímen történő beléptetés lehetőségét, miközben az 1153/2026. (V. 18.) Korm. határozat elrendelte a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát.
„A változás nem jelenti azt, hogy minden, vendégmunkás-jogcímen fennálló tartózkodási és munkavégzési jogosultság megszűnt volna” – emeli ki dr. Pusztay Petra ügyvéd. A korábban kiadott engedélyek érvényességét a módosítás nem érinti: azok az érvényességi idejükön belül továbbra is tartózkodásra és munkavégzésre jogosítanak az engedélyben foglaltak szerint. A rendelet átmeneti szabályokat tartalmaz a 2026. június 5-én érvényes engedélyek meghosszabbítására, ismételt kiadására, valamint az addig már megfelelően benyújtott és díjfizetéssel érintett folyamatban lévő kérelmek elbírálására is.
A legfontosabb kérdés: milyen jogcímen lehet most foglalkoztatni?
A vendégmunkás-státusz eleve nem tartós magyarországi jelenlétre épült. A jogcím korlátozott tartózkodási perspektívát biztosított, belföldi jogcímváltásra főszabály szerint nem adott lehetőséget, a családegyesítést erősen korlátozta, és nem jelentett valódi letelepedési pályát.
A munkáltatói oldal szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy az új vendégmunkás-engedélyek lezárása után milyen jogcímen lehet harmadik országbeli munkavállalót foglalkoztatni. Erre nincs egyetlen általános válasz. A megfelelő jogcím kiválasztása a munkavállaló állampolgárságától, végzettségétől, a betöltendő munkakörtől, a foglalkoztatás időtartamától, a munkáltató szervezeti helyzetétől, valamint adott esetben a beruházás vagy projekt jellegétől függ.
Fizikai és betanított munkakörök: szűkebb lehetőségek
A fizikai és betanított munkakörök esetében elsőként a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély és meghatározott állampolgárság esetén a Nemzeti Kártya vizsgálata merülhet fel. Mindkét jogcím szűk feltételrendszerhez kapcsolódik, és az engedélyezés során a hatóság nem pusztán a munkaszerződés meglétét, hanem az adott jogcím törvényi és végrehajtási feltételeinek teljesülését is vizsgálja. A munkáltatónak ezért már a toborzás megkezdése előtt tisztáznia kell, hogy a munkavállaló állampolgársága, a tervezett munkakör, a bér, a foglalkoztatás időtartama és a munkaszerződés tartalma megfelel-e az adott engedélytípus követelményeinek.
Magasan képzett munkavállalók: EU Kék Kártya és Magyar Kártya
A magasabb képzettséghez kötött foglalkoztatás esetében az EU Kék Kártya és a Magyar Kártya kerülhet előtérbe. Ezek a jogcímek tipikusan mérnökök, informatikai szakemberek, műszaki, természettudományos vagy más, jogszabályban meghatározott képzettséggel rendelkező munkavállalók esetében lehetnek relevánsak. A munkáltató számára ezek a jogcímek stabilabb foglalkoztatási keretet jelenthetnek, a munkavállaló számára pedig kedvezőbb tartózkodási perspektívát biztosíthatnak.
Ugyanakkor ezeknél a jogcímeknél különösen fontos a végzettség igazolása, a munkakör és a képzettség összhangja. Az EU Kék Kártya esetében a bérfeltétel nem formai követelmény. A munkaszerződésben szereplő díjazásnak el kell érnie az adott évre meghatározott küszöböt, és ezt a foglalkoztatás során is fenn kell tartani. Ha a munkáltató utóbb olyan módon módosítja a munkaszerződést, hogy a munkabér az előírt összeg alá csökken, az az engedély fennmaradását is veszélyeztetheti.
Cégcsoporton belüli áthelyezések és speciális jogcímek
Vállalatcsoporton belüli mozgás esetén a vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély, vagyis az ICT-jogcím jelenthet megoldást. Ez különösen gyárindításnál, projektátadásnál, szaktudás-átadásnál vagy cégcsoporton belüli ideiglenes kiküldetésnél lehet releváns. Az ICT feltétele, hogy a munkavállaló a vállalkozáscsoporton belül mozogjon, és a küldő, valamint a fogadó szervezet közötti jogviszony megfelelően igazolható legyen.
A konstrukció munkajogi, bérszámfejtési, társadalombiztosítási és adózási kérdéseket is felvet, ezért célszerű a cégcsoportszintű megállapodásokat és a munkáltatói felelősségi köröket előzetesen írásban rendezni. Nagyberuházások esetén külön vizsgálni kell, hogy alkalmazható-e a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély. Ez a jogcím azonban szintén nem általános megoldás a fizikai munkaerőhiány kezelésére, meghatározott beruházási feltételekhez és foglalkoztatói jogosultságokhoz kapcsolódik.
„A szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedély kizárólag időszakos, jogszabályban meghatározott szezonális tevékenységekre vehető igénybe. Azoknál a munkáltatóknál, ahol a termelési ciklusok ugyan hullámzóak, de a foglalkoztatási igény nem illeszkedik a szezonális munkavállalás jogszabályi kereteihez, ez az engedélytípus nem jelent valódi alternatívát” – mondja dr. Pusztay Petra.
A munkajogi és compliance kockázatok felértékelődnek
Gyakorlati szempontból különösen fontos, hogy a munkáltató ne kezelje az idegenrendészeti engedélyezést pusztán adminisztratív utófeltételként. Gyakran előfordul, hogy a munkaszerződés aláírására már az engedély megszerzése előtt sor kerül. Ez önmagában nem feltétlenül kizárt, de munkajogi kockázatot hordozhat, ha a felek nem rendezik egyértelműen, hogy a munkavégzés megkezdésének előfeltétele a megfelelő tartózkodási és munkavégzési jogosultság fennállása. A munkaszerződésben ezért indokolt felfüggesztő feltételként rögzíteni, hogy a munkába lépés csak az engedély megszerzését követően történhet meg.
Ugyanilyen jelentősége van az engedélymegújítás felelősségi rendjének. A munkáltatónak és a munkavállalónak előzetesen tisztáznia kell, hogy ki, milyen határidőben, milyen dokumentumokat köteles beszerezni és rendelkezésre bocsátani. Ha az engedély lejár, és a munkavállaló ennek ellenére tovább dolgozik, jogellenes foglalkoztatási helyzet állhat elő.
„A vendégmunkás-jogcím új kérelmek előtti lezárása önmagában érthető jogalkotói irány, de gyakorlati nehézséget okoz, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiesésével egyelőre nem jelent meg olyan alternatíva, amely a fizikai és betanított munkakörök tömeges, rövid határidőn belüli betöltésére alkalmas lenne. Az 1153/2026. (V. 18.) Korm. határozat alapján elrendelt felülvizsgálat eredménye egyelőre nem ismert. Addig a munkáltatóknak a meglévő jogcímek korlátaival kell gazdálkodniuk. Ez a helyzet pedig fokozott körültekintést igényel” – zárja dr. Pusztay Petra ügyvéd.
