hero
Becsült olvasási idő: 2 perc
5 tényező, ami hozzájárul ahhoz, hogy a csapattagjaid biztonságban érezzék magukat

Képzeld el, hogy egy megbeszélésen ülsz vezetőként, és az egyik csapattagod épp egy fontos szempontot szeretne behozni, de végül mégis csendben marad. Vagy lenne egy jó ötlete, de inkább elengedi, mert úgysem hallgatják meg... A pszichológiai biztonság hiánya sokszor nem látványos, de annál rombolóbb hatással van a teljesítményre, innovációra és a közös gondolkodásra.

A pszichológiai biztonság az az érzés, hogy biztonságban vagy ahhoz, hogy önmagad legyél: kérdezz, hibázz, visszajelzést adj vagy épp kétségeket fogalmazz meg, anélkül, hogy félned kellene a megszégyenítéstől vagy attól, hogy mindez hátrányt jelent majd neked. Ha ez hiányzik, akkor a kreativitás és a proaktivitás is nagy valószínűséggel hiányozni fog a csapattagok részéről.

De hogyan lehet ezt a fajta légkört tudatosan támogatni vezetőként vagy szervezetként? Ebben segít a SCARF modell, amelyet David Rock vezetői tanácsadó dolgozott ki, aki az idegtudomány eredményeit alkalmazza a vezetés és a munkahelyi viselkedés témái kapcsán.

A modell öt olyan pszichológiai szükségletet azonosít, amelyek ha kielégülnek, biztonságérzetet, viszont ha sérülnek, stresszt és védekezést váltanak ki.

Nézzük, hogyan fonódik össze a SCARF modell és a pszichológiai biztonság, és mit tehetsz érte a saját csapatodban!

1. Státusz (S-Status)

Az emberek érzékenyek arra, hogyan látják őket mások: számít, hogy elismerik-e őket és figyelembe veszik-e a szavukat. Ha valakit rendszeresen kihagynak döntésekből vagy alábecsülnek, az sérti a státuszát, ami pedig sajnos aláássa a pszichológiai biztonságot is.

Tedd ezt: Ismerd el a csapattagok hozzájárulását, akár szóban, akár tettekkel! Adj lehetőséget a láthatóságra, még akkor is, ha valaki csendesebb. 

2. Bizonyosság (C-Certainty)

A kiszámíthatatlanság szorongást szül. Ha nem tudjuk, mi vár ránk vagy hogyan értékelnek minket, az feszültséget okoz és rontja a pszichológiai biztonságot.

Tedd ezt: Kommunikálj világosan, transzparensen, még akkor is, ha nincsenek biztos válaszaid. A „nem tudom, de utánanézek” sokkal megnyugtatóbb, mint a csend.

3. Autonómia (A – Autonomy)

Ha az emberek úgy érzik, nincs beleszólásuk abba, hogyan dolgoznak, az frusztrációt és tehetetlenséget szül. Az autonómia érzése erősíti a kontrollélményt, ami alapja a biztonságnak.

Tedd ezt: Adj választási lehetőségeket a csapattagoknak, bízz rájuk döntéseket, és kérdezd meg: „Te hogyan közelítenéd meg ezt?” A bizalom növeli a felelősségvállalást is.

4. Kapcsolódás (R – Relatedness)

A pszichológiai biztonság alapja, hogy az emberek elfogadottnak és egy csapat részének érzik magukat. A magány vagy kirekesztettség érzése az egyik legerősebb stresszforrás.

Tedd ezt: Teremts alkalmat az emberi kapcsolódásra, akár egy közös kávézás, akár rendszeres csapatmegbeszélés formájában. A valódi érdeklődés és az empátia erősíti az összetartozás érzését.

5. Méltányosság (F – Fairness)

Semmi sem rombolja úgy a bizalmat, mint a részrehajlás vagy az igazságtalanság. Az emberek érzékenyek arra, ha nem egyenlő mércével mérik őket, ez pedig gyorsan aláássa a pszichológiai biztonságot.

Tedd ezt: Hozz következetes döntéseket, és indokold meg őket. Vond be a csapatot a szabályok és a folyamatok kialakításába, hiszen így nem csak igazságosabb, de elfogadottabb is lesz, amit közösen kialakítotok.

A pszichológiai biztonság nem egy opcionális feltétel, hanem a csapatműködés alapja. Hiszen ha emberszámba vesznek, számít a véleményed, van beleszólásod, kapcsolódni tudsz másokhoz, és igazságosan bánnak veled, akkor nemcsak jobban dolgozol, de jobban is érzed magad.

(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: Adobe Stock)