"Az udvariasság felemeli az embereket. Ha udvariasak vagyunk, azzal hozzásegítjük őket, hogy többet adjanak, és a lehető legjobban teljesítsenek. A modortalanság felőrli az embereket, és gyengíti a teljesítményüket; (...) udvariasabb környezetben hatékonyabbak, kreatívabbak, segítőkészebbek, boldogabbak és egészségesebbek vagyunk. Vagyis: vessünk véget a pusztító modortalanságnak, és kezdjük terjeszteni az udvariasságot. Hiszen kifizetődik" – idéztük Christine Porath kutatásának következtetéseit a témával foglalkozó korábbi cikkünkben.
Valószínűleg már egyikünknek sem újdonság (vagy csak a szerencsés keveseknek az), hogy egy folyton kellemetlenkedő, durva kijelentéseket tevő munkatárs tönkrevághatja a munkahelyi morált és a termelékenységet. De mit tehetünk ilyen esetekben? Porath ezzel kapcsolatban az alábbi hat hasznos, kutatási eredményeivel és személyes tapasztalataival alátámasztott tanácsot tette közzé az Ideas.Ted.com-on.
1. Ha a másik tuskó, attól te még ne legyél az!
Még a legfelvilágosultabb emberek is hajlanak rá, hogy a durvaságra reflexből durvasággal reagáljanak. A modortalanság a maga módján éppen olyan fertőző tud lenni, mint az irodánkon keresztülsöprő megfázáshullám – fogalmaz Porath. A szakember figyelmeztet: jobban járunk, ha elfojtjuk ezt az ösztönös késztetést, ugyanis a hasonlóan viszonzott gorombasággal nem legyőzni fogjuk a másikat, inkább jó eséllyel csak tovább szítjuk a gorombaságát – és az is valószínű, hogy az egyoldalú sértegetésből ezzel nyílt konfliktus keletkezik. Jobb, ha ilyenkor hagyjuk, hogy a nyugodtabb, higgadtabb, bölcsebb oldalunk győzedelmeskedjék. Hagyjuk figyelmen kívül a csípős megjegyzéseit, csökkentsük a minimálisra a vele való kommunikációnkat, amikor pedig muszáj szóba állnunk vele, legyünk tömörek, barátságosak és eltökéltek.
2. Tölts több időt azokkal a kollégákkal, akiket kedvelsz!
A pozitív előjelű szakmai kapcsolataink sikeresen ki tudják egyensúlyozni a gorombaság keserű szájízt hagyó hatásait, és megtámogathatnak minket érzelmileg olyan időkben, amikor erre nagy szükségünk mutatkozik. Egy francia kutatók által lefolytatott kutatás tanulságai szerint iparágtól, szervezettípustól és -szinttől függetlenül a negatív munkatársi kapcsolatok "de-energizálása" négyszer-hétszer hatásosabbnak bizonyult a munkavállalók jóllétére nézve, mint a pozitív kapcsolatok stimulálása. Tehát ha a munkahelyünkön van egy energiáinkat elszívó, negatív munkatárs, akkor érdemes megnézni, kik azok a munkatársaink közül, akik ezt a hatást semlegesíteni tudják. Érdemes feltenni a következő kérdéseket:
– Kik azok a kollégák közül, akik támogatnak minket?
– Mely kollégáink testesítik meg azt, ami miatt elsősorban éppen erre a munkahelyre jelentkeztünk?
Ha már sikerült beazonosítanunk őket, akkor szakítsunk időt rá, hogy időt töltsünk velük, legyen az akár egy gyors kávé vagy egy séta a háztömb körül. Mindemellett az is nagyon fontos, hogy ne hagyjuk, hogy a negatív, lehúzó munkatárssal kapcsolatos küzdelmeink a barátainkkal és a családunkkal való időtöltéstől vegyék el az időnket. A magánéletbeli kapcsolataink ugyanis fontos szerepet játszanak abban, hogy ki tudjunk tartani a rázós helyzetekben is.
3. Foglalkozz a saját gyarapodásoddal!
Szintén ellensúlyozhatjuk a negatív hatásokat azzal, ha a saját jóllétünkre koncentrálunk – mondja Porath. Rajtunk múlik, mennyire hagyjuk, hogy a másik viselkedése lehúzzon minket, mivel nagyrészt mi döntjük el, hogyan interpretáljuk mások gorombaságát, azt, hogy milyen jelentést tulajdonítunk neki, és hogy milyen keretbe foglalva gondolkodunk róla. Így végső soron azt is kontrollálni tudjuk, hogy mennyi rossz érzést kelt bennünk egy-egy ilyen megnyilvánulás. A saját gyarapodásukra erősebben koncentráló embereknél Porat kutatási eredményei szerint 34 százalékkal kevesebb kárt szenvedett a produktivitás, mint azoknál, akik nem a saját jóllétüket állították a fókuszba. Azzal kapcsolatban, hogyan tudunk a saját jóllétünkre koncentrálni, már mi is számos tippet gyűjtöttünk össze, például itt vagy itt.
4. Fontold meg, leülsz-e beszélgetni a goromba kollégával.
Egyes esetekben célravezető lehet egy négyszemközti beszélgetést beiktatni a kellemetlenkedő munkatárssal: különösen ha konkrétan hivatkozni tudunk rá, melyik beszólása vagy visszatérő viselkedése zavar minket, és mi zavar benne. Porath azt ajánlja, az alábbi kérdéseket tegyük fel magunknak, még mielőtt kezdeményeznénk egy ilyen beszélgetést:
– Szándékosan viselkedik így a kolléga?
– Elszigetelt ez a viselkedés a cégnél, vagy sokkal inkább egy goromba céges viselkedési kultúra egyéni szintű kifejeződése?
Miután ezekre a kérdésekre elsőre nem mindig tudunk egyértelmű válaszokat adni, különösen, ha éppen zaklatottak vagyunk, sokat használ, ha ilyenkor megtárgyaljuk a kérdést egy (másik) kollégával, baráttal, mentorral vagy családtaggal.
Ha a beszélgetés mellett döntünk, akkor keressünk rá olyan helyet és időt, ahol és amikor mindketten kényelmesen érezhetjük magunkat; és szükség esetén ne féljünk bevonni másolat is tanúkként vagy mediátorokként (például egy közös felettest vagy HR-szakembert). A beszélgetés során az adott problémára fókuszáljunk, ne a másik személyt címkézzük fel, és azt hangsúlyozzuk ki, hogy a goromba viselkedése hogyan és miben károsítja a szakmai kapcsolatunkat. A célunk az legyen, hogy megtaláljuk azokat a közös normákat, amelyek lefektetésével a továbbiakban annyira eredményesen működhetünk együtt, amennyire csak lehetséges. Miközben megfogalmazzuk a problémánkat, figyeljünk oda tudatosan a kolléga nézőpontjára (ehhez nem árt némi érzelmi intelligencia, ennek fejlesztési lehetőségeiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben). Mi bántja őt? Vajon mennyire van tudatában a viselkedésének, és annak a bennünk keltett hatásainak?
5. Ha úgy döntesz, hogy inkább nem ülsz le beszélgetni a pokróc kollégával, akkor tárgyald meg a helyzetet valaki mással.
Ha a szóban forgó kollégával nem tűnik is jó ötletnek leülni beszélgetni, akkor is érdemes valaki mással megtárgyalnod a problémát, olyasvalakivel, akiben megbízol. Egy Porath és Pearson által lefolytatott kutatásban azt találták, hogy a válaszadóknak kevesebb mint a fele jelentette harmadik félnek a goromba bánásmódot, aminek gyakran a félelem vagy a reménytelenség érzése volt az oka. "A legtöbb gorombaság az odafigyelés hiányából származik" – mondja Porath. Ezért nagyon fontos, hogy a vezető visszajelzést adjon a viselkedés kezdeményezőjének arról, hogy milyen érzéseket kelt másokban a viselkedése, mert ha ez nem történik meg, akkor a szóban forgó kolléga jó eséllyel nem fog változtatni a viselkedésén. Ha megosztjuk problémánkat egy másik kollégával, még az is kiderülhet, hogy nem mi voltunk a goromba viselkedés egyetlen áldozatai.
Azonban ha azért nem ülünk le beszélgetni a goromba kollégával, mert nem érezzük biztonságosnak a helyzetet, vagy mert zaklatásra számítunk a kolléga részéről, akkor azonnal jelentsük a felettesünknek vagy a vezetőségnek a helyzetet.
5+1 Lásd, hogy mikor van itt az ideje a távozásnak.
Ha a durvaság nem a kivétel, hanem a szabály a munkahelyi kommunikációban, akkor a távozás tűnik a legjobb megoldásnak. Ha már a távozást fontolgatjuk, akkor Porath szerint az alábbi kérdéseket érdemes mérlegelnünk (és lehetőleg egy megbízható személlyel megtárgyalnunk):
Mennyi erőfeszítésembe kerülne, ha egy jobb munkahelyre szeretnék váltani?
Mit nyerhetnék és mit veszíthetnék a távozással?
A barátságtalan szellem eleve elrendelt a munkahelyemen, vagy lehet rajta változtatni?
Hogyan befolyásolná a váltás a karrieremet?
A barátságtalan munkahelyi közeg a munkán kívüli életemtől is elveszi az energiáimat?
Árt ez a munkahelyi közeg az énképemnek?
Mennyire stresszel ez a helyzet?
Mindenkinek magának kell mérlegelnie, mennyire van káros hatással rá a gorombaság, és ott kell-e hagynia emiatt a munkahelyét. Ha végül a távozás mellett dönt, a későbbiekben akár életre szóló küldetésévé is teheti, hogy a következő munkahelyein ezzel ellentétes, támogató kultúrát alapozzon meg, vagy egy ilyen kultúra fennmaradásához járuljon hozzá. A goromba munkahelyi közeg ellentéte nem a semleges közeg, hanem valami, ami ennél jóval több: magában foglalja egymás tiszteletét és az ennek kimutatására szolgáló pozitív gesztusokat, valamint a méltóság, az előzékenység és a kedvesség gesztusait.
