Aki csak egyszer is átadta már magát egy kellemes, lágy zene megnyugtató hatásának, vagy épp ellenkezőleg, egyszer is hagyta, hogy egy vérpezsdítő ritmus átjárja tagjait, lendületet adjon a munkájához, aki egyszer is tudott önfeledten ritmusra mozogni, az tudja, hogy a zene a kikapcsolódás, a stresszoldás, a gyógyító pihenés, vagy éppen a felfrissülés, az energizálás, a teljesítménynövelés eszköze lehet.
A zene hat az agyműködésre
A zene a hanghullámok közvetítésével jut a külső fülbe majd a hallójáraton keresztül a dobhártyához, és megrezegteti azt. A rezgések a középfülben lévő hallócsontok útján a belső fülben lévő ún. csigához jutnak. A csigában lévő folyadék és a csillók, szőrsejtek a hang rezgéshullámai hatására kémiai neuro-transzmittereket szabadítanak fel, amelyek aktiválják a hallóideget, és elektromos impulzust, ingerületet továbbítanak az agyba, az agy halántéklebenyében lévő hallókéregbe.
A hangmagasságot, a hangszínt, a ritmust, a zene érzelmi tartalmát, intenzitását a hallóközpont különböző területei „dekódolják”, értelmezik, és mindez hat az agy egyéb területeire, a gondolkodásra, az érzékelésre, a mozgásra és az érzelmekre is. A zenére való fogékonyság egyénileg nagy eltéréseket mutat, és ez a különbség a kutatások szerint a hallásért felelős agyi struktúrák szerkezetében, nagyságában is megmutatkozhat.
Gyógyító frekvenciák?
Érdekes megfigyelés, hogy vannak olyan frekvenciájú hangok, amelyek különösen jó hatásúak az emberek számára is. Ilyen például a macskák rekeszizmának rezgéséből származó, 25 és 140 Hz közötti frekvenciájú dorombolás, amely megnyugtató, stresszoldó, vérnyomáscsökkentő, sőt, akár fájdalomcsillapító hatású is lehet, segítheti a szervezet öngyógyító folyamatait.
Régóta ismert, hogy bizonyos hangok, például a patakcsobogás, madárcsicsergés vagy a szívdobogás hangja segíti az ellazulást, a meditációt, az elalvást.
A tibeti szerzetesek hangtálakkal, csengettyűkkel, harangocskákkal, cintányérokkal keltett „hangfürdője” is ezekre a kellemes, tiszta, megnyugtató, alacsony frekvenciájú rezgésekre, hangélményekre épül. A rendszeres hangfürdőzés testileg és lelkileg egyaránt jó hatású, oldja a stresszt, a szorongást, enyhíti a kimerültséget, a fájdalmat.
Akinek nincs módja ilyenen részt venni, az interneten is találhat magának olyan zenéket, amelyek hasonló hatással vannak rá. A legfontosabb az, hogy teremtsünk alkalmat, szánjunk időt erre az ellazulásra, hiszen munka, tanulás mellett a háttérben hallgatva a legjobb zene is csak kevésbé tudja kifejteni a jótékony hatását.
A gyógyítás új, részben még kiaknázatlan területe a zeneterápia
A zene sokrétű jótékony, feszültségoldó, frissítő, elmélyülést, oldódást segítő hatását bárki megtapasztalhatja. Kutatások is megerősítették, hogy bizonyos betegségek, állapotok esetén a zenehallgatás, esetleg a saját zene alkotása jótékony hatású.
Így például a szorongás, a depresszió, egyéb pszichés zavarok, demenciával járó elváltozások, idegrendszeri betegségek (pl. szklerózis multiplex, Parkinson-kór), poszttraumás szindróma kezelésébe, sőt még a fájdalomcsillapítás eszköztárába érdemes a zenehallgatás lehetőségeit is beleépíteni.
Ezeken alapul a zeneterápia, ami magába foglalhatja a zene hallgatását, esetleges improvizációját, előadását is, a résztvevők lehetőségeit, érdeklődését figyelembe véve.
A zeneterapeuták egészségügyi, szociális és oktatási intézményekben egyaránt jó szolgálatot végezhetnek a betegek, idősek, rehabilitációra szorulók, sérültek, függőségben élők, gyerekek ellátását, kezelését segítve.
A zeneterápiát használják kórházakban, pszichiátriai és addiktológiai intézményekben, családsegítőkben, nevelőotthonokban, idősek gondozóházaiban, mentálhigiénés szakszolgálatokban, nevelési tanácsadókban, speciális nevelést igénylő gyermekek fejlesztésére, ezen kívül még számos helyen, például hospice ellátásnál vagy a börtönpszichológia területén is.
Minden zeneterápiai foglalkozásban közös, hogy a hangokat, ritmust, a zenei harmóniát arra használják, hogy az egyén lehetőségeit feltérképezzék, a sérült funkcióit helyreállítsák, a zene nonverbális eszközeivel elősegítsék a kommunikációt, a kapcsolatokat, az érzelmek átélését, fejlesszék a mozgást és a koncentrációt, terápiás hatást fejtsenek ki fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken, és mindezzel elősegítsék, hogy az érintett életminősége javuljon.
A zeneterápiának nincs ellenjavallata, nem ismert semmilyen negatív hatása. A zenehallgatás sok-sok pozitívuma mellett legfeljebb arra kell figyelni, hogy ne túl nagy hangerőn történjen, nehogy halláskárosodást okozzon, illetve, hogy személyre szabottan állítsák össze a zenei anyagot, mivel pszichés gondok esetén a túl intenzív, erős érzelmi töltésű, netán fájdalmas egyéni emlékeket idéző zenékkel jobb óvatosan bánni.
A cikk a Budai Egészségközpont neurológusának közreműködésével készült el.
A cikk eredetileg a HRDoktor oldalán jelent meg.
