Mérséklődnek a kilengések a hazai munkaerőpiacon, közelít egymáshoz a munkaerő-kereslet és -kínálat. Míg tavaly ilyenkor 44 százalékot nőtt az álláshirdetésekre leadott jelentkezések száma 2022 azonos időszakához képest, addig most csak 17 százalékot az előző évihez mérten. Ezzel párhuzamosan 2,9 százalékkal kevesebb álláslehetőséget publikáltak az állásportálon – ez szintén mérsékeltebb különbség a 2023-ban kimutatott 23 százalékos csökkenéshez viszonyítva.
„Az elmúlt két és fél év alatt nőtt a foglalkoztatottak száma és emelkedett a munkanélküliségi ráta is a KSH adatai alapján. Ezzel párhuzamosan a 2022-ben tapasztalt jelentős munkaerőigény folyamatos visszarendeződése zajlik, az akkori kimagasló álláshirdetési számokat egy alacsonyabb, stagnáló toborzási ütem váltotta fel a munkaadói oldalon, az álláskeresők azonban aktívabbak. A jelentkezési trendeket elemezve látható, hogy a bérmegjelölés jelentős hatással van a jelentkezők számára (pl. ebben a negyedévben 35 százalékkal több jelentkező érkezett azokra a gépszerelőt kereső hirdetésekre, amelyekben szerepel az elérhető fizetés)”
– mondta el Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
Minimálisan csökkent a meghirdetett állások száma egy év alatt
2024 második negyedében az ország egész területén átlagosan 2,9 százalékkal csökkent az álláshirdetések száma az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben Veszprém vármegyében lassult a toborzás volumene, ahol 21 százalékkal kevesebb betöltésre váró állást hirdettek meg, mint tavaly ilyenkor. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 16 százalékos csökkenéssel, majd Komárom-Esztergom (-13,2 százalék), Nógrád (-10 százalék), Győr-Moson-Sopron (-9,9 százalék) és Bács-Kiskun vármegye (-9,1 százalék). Kétszámjegyű növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg (20,4 százalék), Békés (16,8 százalék), Hajdú-Bihar (15,6 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok (15,6 százalék), valamint Vas vármegye (12,2 százalék) esetében látható.
A különböző szakmák közül a leglátványosabb növekedést a közigazgatásban (40,5 százalék) és a vendéglátás, idegenforgalomban (39,6 százalék) feladott álláshirdetések száma produkált a vizsgált időszakban, csökkenést pedig a mezőgazdaság, környezet (-24,1 százalék), a mérnök (-14 százalék) és a gyártás, termelés (-13 százalék).
Csak két vármegyében csökkent az állásra pályázók száma
Országos szinten kétszámjegyű emelkedés volt az egy álláshirdetésre eső jelentkezésszámban a IT üzemeltetés, telekommunikáció (40,3 százalék), a közigazgatás (36,9 százalék), a cégvezetés, menedzsment (35,3százalék), az IT programozás, fejlesztés (31százalék), az adminisztráció, asszisztens, irodai munka (23,7 százalék), a szállítás, beszerzés, logisztika (23,7 százalék), a marketing, média, PR (23,3 százalék), a szakmunka (20,9 százalék), a vendéglátás, hotel, idegenforgalom (17,7 százalék), a mérnök (17,1százalék), az építőipar, ingatlan (17százalék), a fizikai, segéd, betanított munka (16,1 százalék), a HR, munkaügy (13,5 százalék), az ügyfélszolgálat, vevőszolgálat (12,7 százalék), valamint az értékesítés, kereskedelem (11,5 százalék) kategóriákban hirdetett pozícióknál az előző év második negyedévéhez képest.
„A vármegyénként elérhető lehetőségek nagyon eltérőek az országon belül, lokációtól függően változik, hogy találkozik-e a kereslet és a kínálat. Ennek kiegyenlítésére bizonyos szakmák esetében kézenfekvő megoldás lehet a home office engedélyezése, amit sok szervezet felismert és ez tetten is érhető a hirdetésekben. A bérek feltüntetése mellett ezzel a lehetőséggel is versenyelőnyre tehetnek szert a munkáltatók a többi hirdető között, és akár az ország távolabbi pontjából is szerezhetnek értékes munkaerőt. Ahol pedig nem megoldható a távoli munkavégzés, a vállalat utazási támogatással segítheti az ingázó kollégákat, amely információ szintén vonzó lehet a távolabb lakó álláskeresőknek”
– tette hozzá a szakember.
Békés (-1,3 százalék) és Nógrád vármegye (-9,4 százalék) kivételével mindenhol nőtt az álláskeresői jelentkezésének száma, a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok (61,7 százalék), Heves (34,7 százalék) és Fejér (33,4 százalék) vármegyékben.
