Mi az a kiégés?

A fogalom az érzelmi, fizikai és mentális kimerültség állapotát jelenti. Ha valaki tartós túlterhelésnek, gyakori stresszhelyzeteknek van kitéve, illetve a mindennapjaira jellemző az intenzív érzelmi munka, egy idő után érzelmileg kimerültnek érezheti magát, az a megélése, hogy nem tud megfelelni az állandó elvárásoknak. Ha ez az állapot folytatódik, az illető elveszíti az érdeklődését és a motivációját a számára addig fontos dolgok iránt.

A kiégés kialakulásához a tartós stresszen, teljesítménynyomáson vagy a túlzott felelősségvállaláson túl hozzájárul az életmód és néhány személyiségvonás is. A kiégés negatív hatásai az élet számos területére kiterjednek. Munkahelyi következményei az elkötelezettség, motiváció csökkenése, teljesítmény visszaesése, munkahelyi kapcsolatok minőségének romlása vagy a döntésképesség gyengülése. Egyes vállalatoknál a munkahelyi működés sajátosságaiból fakadó tömegesebb kiégés az összteljesítmény csökkenésével is járhat. Számos negatív következménye miatt fontos, hogy figyelmet fordítsunk vállalati szinten is a kiégés megelőzésére és tüneteinek csökkentésére, és szerencsére erre számos lehetőség kínálkozik.

Mit tehetünk?

A kérdésre adott válaszban két megközelítésmódot is érdemes figyelembe venni.

A kiégés megelőzés egyéni szinten az öngondoskodásra való nagyobb odafigyelésben nyilvánulhat meg. 

5 lépés, amit egyéni szinten megtehetsz a kiégés megelőzéséért
 

1. Egészségesebb életmód kialakítása: alvási, étkezési szokások felülvizsgálata. Egészségesebb napi rutinok bevezetése.

2. Egyéni értékek, prioritások felülvizsgálata: annak tudatosítása és a hétköznapi működésünkbe való beépítése, hogy mi az igazán fontos a számunkra. 

3. Pozitív emberi kapcsolataink élénkítése: az élethelyzeti nehézségek megoldásában nagyon fontos, hogy legyen körülöttünk egy támogató közeg, akik elfogadnak, meghallgatnak és érzelmileg segítenek minket. 

4. Konfliktuskezelési, stresszkezelési módszerek elsajátítása: a stresszkezelés és a kapcsolati nehéz helyzetek megoldása fejleszthető, tanulható. Az elsajátított készségek növelik az önbizalmat és a stresszhelyzetek adaptív, konstruktív megoldásának a képességét.  

5. Saját határok tudatosítása és az arról való gondoskodás: ide tartozik a munka- magánélet egyensúly megteremtése, de az online-offline működés határainak meghúzása, a digitális méregtelenítés is. 

Amennyiben egyedül nem tudjuk csökkenteni a tüneteket és nem vagyunk képesek valós változtatásokra, mindenképpen forduljunk szakemberhez!

Mit tehet a munkahely a kiégés megelőzéséért?

„10 éve dolgozok itt, kiégtem” – Mondta a közelmúltban egyik ügyfelemnek az egyik legkedvesebb beosztottja. Majd felmondott. Ez komoly veszteséget jelentett mind az adott vezetőnek, mind a munkacsoportnak. Az exit beszélgetésből kiderült, hogy bár egy sor pozitív intézkedés történt az elmúlt időszakban, az adott kolléga mégis úgy érezte, őt nem hallgatták meg, aránytalanul sok teher hárult rá és ezt hiába jelezte, a vezetője „nem hallotta meg”. 

A vezetők kritikus szerepet játszanak a kiégés megelőzésében azáltal, hogy milyen munkakörnyezetet teremtenek, milyen stílusban vezetnek, támogatnak, kommunikálnak. 

5 tipp vezetőknek a kiégés álló munkahely megteremtéséhez

1. Támogató, befogadó légkör kialakítása

Az őszinte, nyílt kommunikáció közegében a munkatársak könnyebben megosztják a nehézségeiket, problémáikat, így könnyebben beazonosíthatók a stressz és a kiégés jelei is, ami pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a vezető szükség esetén támogatást tudjon nyújtani. 

2. Odafigyelés a saját és a munkatársak munka-magánélet egyensúlyára

A kiégés sokszor a leglelkesebb, legmotiváltabb kollégákat veszélyezteti a leginkább. Ezen munkatársak aktivitását a vezetők pozitívan értékelik és nehezen veszik észre, ha az illető belekerül a kiégés spirálba. Nem állítják le, sőt, sokszor számonkérik a korábbi hatékonyságot, amivel tovább nehezítik a kolléga állapotát.

A vezetők mindig példák, minták, ha ők maguk éjszakába nyúlóan dolgoznak, ezzel tudattalanul is hasonló elvárásokat közvetítenek a beosztottjaik felé is. A vezetőnek hasonló figyelemmel kell lennie a saját és a kollégák munka-magánélet egyensúlyára is. 

3. A munkaterhelés megfelelő kezelése

A kiégés kialakulásához jelentősen hozzájárulnak a nem reális célok, elvárások. A vezető tudatosan figyelhet az egyenletes munkaterhelésre és arra, hogy ne állítson teljesíthetetlen elvárásokat a munkatársai elé (önmagát is beleértve). 

4. Megfelelő visszajelzési, jutalmazási rendszer kialakítása

A tárgyilagos, fejlesztő visszajelzések nemcsak a teljesítmény korrekciója, hanem a munkatársak motiváltsága és jólléte szempontjából is fontos szerepet játszanak. Megfelelő ösztönzőkkel, a kiemelkedő teljesítmények jutalmazásával, a szakmai fejlődési lehetőségek biztosításával a vezető és a szervezet hozzájárulhat a munkatársak kiégésének megelőzéséhez. 

5. Támogató közösség kiépítése

Az erős közösségi érzés csökkentheti a stresszt, és elősegítheti a pozitív munkakörnyezet és bizalom kialakítását is. A személyes kapcsolódások mellett az elérhető szakértői támogatás lehetősége is megtartó erejű lehet, amin belül a munkatársak megoszthatják egymással a szakmai tapasztalataikat, jó gyakorlataikat is. 

Az említett lépések akkor igazán hatékonyak, ha a vezető a csapatával folyamatosan monitorozza a kiégés veszéllyel járó működésmódokat és ezek kiiktatására keresik a közös megoldásokat. 

Összegzés

A fenti 5 megoldás nemcsak a vezetői szempontból, hanem szervezeti szinten is jelentős lépés lehet a munkatársak mentális egészsége szempontjából, amit még megtámogathatnak szervezeti szintű jólléti programokkal, kultúrát érintő célzott változtatásokkal.

A szerző pszichológus, szervezetfejlesztő, coach.