hero
hrpwr.hu |

Forrás:

HRnews

Rovat:

Wellbeing
Becsült olvasási idő: 2 perc
Gyakran észre sem vesszük, hogy már a kiégés útján vagyunk

Az április a Stressztudatosság hónapja, ez a téma pedig sajnos igencsak aktuális, hiszen mindannyiunkat érint a stressz valamilyen formában. Te tapasztaltad már, hogy a fáradtságot a „sűrű időszakra” fogtad, az ingerlékenységet a rossz alvásra, a motiváció hiányát pedig a hétfő reggelre? Pedig lehet, hogy nem csak átmeneti fáradtságról van szó, hanem a tartós stressz okozta kimerültségtől. A stressz ugyanis gyakran észrevétlenül őröli fel az erőforrásainkat. Ha magadra ismersz, legyen ez egy figyelemfelkeltő jelzés, azaz tegyél magadért, mielőtt túl késő lenne!

Észrevétlenül forrósodik a víz

Létezik egy legenda, mi szerint ha egy békát forró vízbe rakunk, egyből kiugrik, ám ha fokozatosan melegítjük fel alatta a vizet, akkor észrevétlenül megfő. Ez a jelenség tökéletesen rávilágít arra, hogyan alakul ki a kiégés: ha a stressz lassan, fokozatosan nő, könnyen megszokjuk – azaz észre sem vesszük, hogyan rombolja mentális egészségünket.

A stresszel önmagában nincs gond – sőt, egy bizonyos szintig motiváló, teljesítményfokozó hatása is lehet. Ám ha kezeletlen marad, az komoly következményekkel járhat: csökken a teljesítmény, nő a hiányzások száma és mentális, illetve fizikai egészségünk is kárát szenvedi.

A stressz rejtett veszélyei

A stressz egyik legnagyobb veszélye, hogy sokáig észrevétlen maradhat. 

Míg egy influenzát vagy megfázást könnyen felismerünk a tünetekből, a stressz első jelei – például fáradtság, ingerlékenység vagy a társas kapcsolatoktól való visszahúzódás – gyakran elvesznek a hétköznapok sodrásában.

Ráadásul kutatások szerint a stressz növeli a balesetek és sérülések kockázatát is. Koncentrációs zavarok, figyelemcsökkenés, rossz döntések – mind gyakrabban fordulnak elő, ha magas a stressz-szintünk. Ez különösen veszélyes olyan munkakörökben, ahol gépeket kezelnek vagy fizikai teljesítményre van szükség, például sportolóknál vagy gyári dolgozóknál.

Szervezeti szinten lenne fontos a stressztudatosság

A stressz nemcsak az egyéneket, de egész szervezeteket is visszavethet. Egy munkatárs, aki akár csak 10%-kal kevésbé hatékony a stressz miatt, hosszú távon jelentős teljesítménykiesést okozhat – úgy, hogy közben talán ő maga sincs tudatában a változásnak.

Különösen veszélyes, ha a stressz „kollektíven nő”: amikor mindenki egyformán túlterhelt, az egyéni stressz-szint háttérbe szorul, és nem tűnik fel időben.

A megoldás stressztudatosság fokozása lenne. Ehhez pedig képzésre van szükség – nemcsak általános mentális egészség témában, hanem a stressz jeleinek felismerésében, a változásokhoz való alkalmazkodásban és a munkahelyi pszichés biztonság támogatásában.

Ha a vezetők és a munkatársak megkapják a megfelelő eszközöket, könnyebben észreveszik a figyelmeztető jeleket és így időben cselekedhetnek. A kultúra formálása is kiemelten fontos: ha a menedzsment nyíltan kezeli a stressz kérdését, az nemcsak példát mutat, de biztonságosabb légkört is teremt.

(Forrás: HRNews)