
Miért választottad a HR szakmát? Mi motivált? Mi vonzott erre a területre?
A szüleim szerint már óvodában látszott, hogy valamilyen segítő pálya lesz az én irányom. Számomra viszont ez a kérdés még a középiskolában sem volt ennyire egyértelmű. Természettudományi szakon tanultam, ezért sokáig szerettem volna ezen a szakterületen továbbmenni. Egy pályaorientációs tanácsadás és mert minden lében kiskanál voltam –, ha szervezésről és közösségi eseményekről volt szó, ezek miatt találtam rá végül az emberi erőforrások pályára. Fontos számomra, hogy másoknak, illetve másokkal együtt tudjak alkotni az életben. A HR világa pont ezt teszi lehetővé számomra.
Melyek azok a kihívások, amelyekkel szembesültél a pályád kezdetén, és hogyan kezeled ezeket?
Nagyon gyorsan meg kellett tanulni, hogy ami a munkahelyen történik, azt ne vigyük haza. Rengeteg élettörténettel találkozunk nap mint nap, akár csak egy interjú keretein belül is. Ilyenkor az emberek egy pillanatra beengednek az életükbe, mai napig megérintenek ezek az őszinte megnyilvánulások, de a tapasztalatok útján végül megtanultam helyén kezelni.
Mi a kedvenc HR tevékenységed, mit szeretsz igazán a munkádban?
A törődés. Ezt leginkább akkor érzem, ha egy vállalatnál szervezetfejlesztés keretein belül, képezzük és fejlesztjük az embereket. Nagyon hálás feladat szembesíteni másokat az erősségeikkel, ezáltal azt üzenni az embereknek, hogy értékesek.
Mi a célod, a karriervágyad?
A HR és a mentáltréning végzettségemmel szeretnék egyre inkább olyan közösségekkel és szervezetekkel együtt dolgozni, akik az alapvető emberi értékek mentén való működésben hisznek.

Miben érzed magad tehetségesnek, amit a munkád során is hasznosíthatsz?
Nagyon könnyen át tudom érezni mások helyzetét, ami lehetővé teszi számomra, hogy valódi kapcsolatot alakítsak ki velük. Az empátia révén jobban megértem az emberek motivációit és szükségleteit, így hatékonyabban tudom őket támogatni. Ha megpróbáljuk megérteni az emberek „miért”-jét, felfedezhetjük, hogyan segíthetjük őket legjobban céljaik elérésében és problémáik megoldásában. Az ilyen kapcsolódás és támogatás nemcsak az egyének jóllétéhez, hanem a közösségek és szervezetek sikeréhez is hozzájárul.
Milyen munkahelyi értékek fontosak számodra, ami nélkül nem választanál egy vállalatot?
A tisztelet és megbecsülés, a munka és magánélet egyensúlyának támogatása, valamint az etikus működés alapvető fontosságúak számomra. Elengedhetetlennek tartom a támogató és befogadó munkahelyi kultúrát, ahol az alkalmazottakat értékelik és meghallgatják. Fontos, hogy a vállalatok CSR és környezetvédelmi tevékenységeket is végezzenek, és ezeket beépítsék a vállalati kultúrába. Lényeges, hogy a szervezetek világszinten is aktívan hozzájáruljanak a közösség és a környezet jóllétéhez.
Mit jelent számodra a jó vezető?
A bizalom, a kommunikáció és a hitelesség szükségszerűek. Fontos, hogy az elvárások és a feladatok világosak legyenek, így mindenki tudja, mire számíthat és mi a szerepe. A megszokott gondolkodásmód helyett pedig érdemes teret adni a kreativitásnak és az innovációnak.

Használsz-e AI-t a munkád során és mit gondolsz a technológiáról, merre vezet a HR-ben?
Igen, használom. Jelentősen lerövidítette az adminisztrációval és kutatással töltött időt, amely korábban napjaink nagy részét kitöltötte. Úgy gondolom, hogy hosszú távon be fog épülni a HR folyamatainkba, és változásra sarkallja a HR világát. Reményeim szerint ez a változás az emberközpontúság irányába mozdul el, hiszen az igazi érték még mindig maga az ember.
Mit gondolsz a Z generáció munkaerőpiacra való lépéséről? Miben változtatja meg ez a korcsoport a munkát a jövőben?
A munka fogalma teljesen megváltozik számukra. Belépésük a munkaerőpiacra jelentős változásokat eredményez, mivel technológiai téren jártasak és igénylik a munkahelyi rugalmasságot. Számukra kiemelten fontos a munka és a magánélet egyensúlya, valamint a társadalmi felelősségvállalás. Innovatív hozzáállásukkal és digitális képességeikkel új megoldásokat hozhatnak a munka világába. Biztosra veszem, hogy ennek hatására új munkakörök is megjelennek majd.
Mit jelent számodra az ideális work-life balance?

Az ideális work-life balance számomra azt jelenti, hogy a munka és a személyes élet harmonikusan kiegészítik egymást, anélkül, hogy egyik a másik rovására menne. Franciaországban tapasztaltam meg igazán ezt az érzést, ahol már az egyetemen bevezették ezt a szemléletet. Tisztázott szabályok, feladatok és határidők voltak meghatározva, a projektek kivitelezését pedig saját ütemünkben oszthattuk be. Így nem voltak stresszhelyzetek, sürgős határidők vagy azonnali tűzoltások, ami nagyobb kreativitást és szabadságérzetet eredményezett a feladatok teljesítése során.
Ha egy dolgot megváltoztathatnál a munkaerőpiacon, mi lenne az?
A munkahelyi kultúra fejlesztésére irányuló intézkedések lennének, kiemelt tekintettel az munkavállalók mentális egészségének támogatására. Úgy érzem ez még mindig kevés. Azt az ideális céges környezetet szeretném látni, ahol a munkaadók proaktívan foglalkoznak a stresszkezeléssel, hozzáférést biztosítanak mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz, és előmozdítják az egészséges egyensúlyt. Ez nemcsak az alkalmazottak jóllétét javítaná, hanem hosszú távon a vállalatok hatékonyságát és produktivitásához is hozzájárulna.
Hogyan látod a HR szerepének változását az elkövetkező években?

Jelentősen át fog alakulni, inkább stratégiai partnerként működve a vállalatoknál. A fókuszban az ember lesz, kiemelt szerepet kap a munkahelyi kultúra fejlesztésében, a tehetségek bevonzásában és megtartásában, valamint a munkahelyi légkör és jóllét egyensúlyának megteremtésében.
Melyik volt életed eddigi kedvenc utazása?
Az összes! Mindig izgalmas új kultúrákat megismerni és a világot más szemszögből látni. Legfrissebb élményeim Szicíliából származnak, ahol imádtam, hogy egyszerre vesz körbe a tenger, a vulkán és a hegyek, miközben a helyiek hihetetlenül barátságosak voltak. Az élénk színes ruhák, a különleges pisztáciás pizza és a hangos beszéd mind szép emlékként maradnak meg bennem.
Kit javasolsz következő interjúalanynak és mit kérdeznél tőle?
Cseh Dominikának szól a kérdés:
Melyik volt az eddigi legkedvesebb projekted, és mi tette azzá?


