Jeremy Myerson, az elismert brit akadémikus és szerző több mint négy évtizede kutatja a dizájn munka világára gyakorolt hatását. A Royal College of Artnál társalapítóként vett részt a Helen Hamlyn Centre for Design létrehozásában, és a világ egyik legtekintélyesebb dizájnmagazinja, a Design Week alapító szerkesztője is volt.

Ma ő vezeti a WORKTECH Academyt, a világ egyik vezető online tudásplatformját, amely a munka és a munkahely jövőjét kutatja. Philip Ross-szal közösen írt, Unworking: The Reinvention of the Working Office című új könyvében a digitális technológia, a dizájninnovációk és a munkaerő sokszínűsége által ösztönzött hibrid munkahelyek megjelenését vizsgálja. 

Most Myerson professzor megosztja gondolatait – a távmunka forradalmának fényében – a jövő irodájáról, a munkavállalóknak kínált választási lehetőségek és „szuperélmények” fontosságáról, valamint a HR felértékelődött szerepéről.

A munkavállalók teljesítménye már számszerűsíthető. Vezethet ez digitális taylorizmushoz? 

Természetesen. A munkavállalókat a sportolókhoz hasonlóan monitorozzák. Amikor értékelést kapsz, nem kell megkérdezniük, hogyan teljesítesz, hiszen vannak adataik a munkavégzésedről. Ami egyébként a magánszféra megsértése. 

Jelentkeztél egy állásra? Ha van rólad valahol a Facebookon kompromittáló kép, akkor azt a cég HR-ese is garantáltan megtalálja majd. A munkáltatók azonban arra is felhasználhatják az adatokat, hogy az irodai környezetet a munkavállalók egyedi igényei alapján alakítsák ki. 

Szükségünk van a virtuális munkahely intézményére, és lehet-e a metaverzum ennek egy korai változata?

2020 a metaverzum éve volt. A Facebookból Meta lett, a Microsoft pedig felvásárolta a világ legnagyobb játékfejlesztő cégét. Azóta úgy tűnik, mintha kipukkadt volna a metaverzum-lufi. Ennek az egyik oka a technológia – az emberek nehezen barátkoznak meg a drága és kényelmetlen VR-felszereléssel.

Nehéz megmondani, hogy mely technológiák fognak elterjedni. A videóhívás például már egy több évtizede létező kommunikációs forma, de csak jóval később terjedt el tömegesen, ma pedig szinte el sem tudjuk nélküle képzelni az életünket.

A dizájn legalább annyira fontos, mint a technológia. Az üzleti siker kulcsa a felhasználói elfogadás, nem pedig a technológiai találékonyság. A dizájn a felhasználó és a termék vagy szolgáltatás közötti kapcsolatról szól, és egyre fontosabb szerepe lesz a következő években. 

Milyen térszervezési elv válthatja fel a korábban népszerű open office koncepciót?

Nyugaton egyre kisebbek az épületek. Az ázsiai csendes-óceáni térségben már más a helyzet. A munkáltatók valós idejű adatok alapján, azonnal értesülhetnek arról is, hogy a munkavállalók épp melyik asztalnál ülnek az irodában. A dizájnerek szoftverek és algoritmusok segítségével terveznek átlátható, természetes fénnyel elárasztott irodai tereket azoknak a vállalatoknak, akik kényelmes, ergonomikus munkahelyi környezetet szeretnének kialakítani a munkavállalóik számára. 

Egyre nagyobb az érdeklődés a co-dizájn iránt, aminek az egyik alapelve szerint a felhasználók központi szerepet játszanak a tervezési folyamatban. Ez a szemléletmód már évek óta ismert a fogyasztói elektronika, valamint a közösségi és várostervezés területén.

A trendek a nagy, nyílt légterű irodáktól egyre inkább az elkülöníthető terek felé mozdulnak el. A Google új Mountain View-i központjában sok hibrid meetinget tartanak, így több zárt térre – foglalható tárgyalókra és privát szobákra – van szükség. Ez a munkahelyi dizájn jövője – variálható, moduláris, felosztható tér. Kisebb helyiségek, áthelyezhető bútorok és válaszfalak.

Egyes cégek az innovatív ötletek reményében támogatják az alkalmazottak közötti interakciókat, míg mások töretlen koncentrációt várnak el a munkavállalóktól. Hogyan lehetne megteremteni az egészséges egyensúlyt?

„Énidő” kontra „miidő” – itt jön képbe a tevékenységalapú munkavégzés. A vállalatok csendes zónákat vezetnek be, olyan tereket, ahol még a mobiltelefonok használata sem engedélyezett. Több olyan pihenésre és zavartalan koncentrációra kijelölt tér fog rendelkezésünkre állni, ahol feltöltődhetünk munkavégzés közben.

A pihenőterek eleinte arra szolgáltak, hogy a munkavállalók szünetet tartsanak. Később azonban már a pihenőszobában is folytatták a munkát a wifihez csatlakozva. 

A laza és szoros munkahelyi kapcsolatok összehasonlítása érdekes kutatási téma. A statisztikákból az derül ki, hogy a pandémia alatt a munkatársak közötti korábban is erős kötelékek még szorosabbra fűződtek, viszont a felszínes kapcsolatok gyengülni kezdtek.  

Az ismerős, akivel mindennap szóba elegyedsz a vonaton, a recepciósok, a társosztályon dolgozó kollégák – ezek a felszínes kapcsolatok nemcsak a szervezeti működés, hanem a munkavállalók szempontjából is hasznosak. Ha ingázás közben beszélgetsz másokkal, úgy érzed, hogy részese vagy valami fontosnak. Szükség van laza és erős kapcsolatokra is – ez  újabb érv az iroda fennmaradása mellett.

Mi a HR-osztály szerepe ebben az új környezetben?

A nagyvállalatoknál hagyományosan a HR volt felelős a személyzeti ügyekért, az IT a technológiáért, a üzemeltetési osztály pedig az irodahelyiségekért és a munkahelyi környezetért. De a munkavállalók hiába élvezik egy igényesen kialakított iroda előnyeit, ha a wifi akadozik – manapság, ha az informatika összeomlik, akkor nagy a baj.

A munkavállalói élményért napjainkban már a Chief Experience Officer és a Chief Technology Officer felel. A HR a munkahelyi szabályzattal és a különböző keretrendszerekkel foglalkozik – például azzal, hogy engedélyezett-e a vállalatnál a távmunka. A HR egyre nagyobb figyelmet fordít a munkavállalói élmény tudatos fejlesztésére, és szorosabban működik együtt az üzemeltetéssel és az IT-vel is annak érdekében, hogy a távmunka feltételei biztosítottak legyenek a munkavállalók számára. 

A HR kulcsszerepet játszik a szervezet működésében, és integráltabb szolgáltatást nyújt. A munkavállalók rendelkeznek választási lehetőségekkel, és döntéseket hoznak. A HR-nek, az IT-nek és az üzemeltetési osztálynak tehát szorosabban együtt kell működniük. Szervezeti átalakításokra van szükség, hogy ez az újfajta szemléletmód tudatosabbá váljon, és összhangba kerüljön a vállalati kultúrával. A rugalmas munkavégzés nem csupán a munkavégzés helyével, hanem a szervezeti struktúrával kapcsolatos kihívásokat is tartogat.

A cikk eredetileg a Laba oldalán jelent meg.