A Z és Y generációs munkavállalók megtartása ma már nem csupán HR-kihívás, hanem üzleti érdek is, írja cikkében az Mfor. A Deloitte 2025-ös globális kutatása – amelyben 44 ország 23 482 fiatal munkavállalóját kérdezték meg – világosan megmutatja, mi az, amit ez a két generáció elvár a munkahelyétől, és mi az, ami miatt hamar továbbáll. A Z generáció – vagyis az 1995 és 2009 között születettek – aránya jelenleg 20-22 százalék a munkaerőpiacon, de öt éven belül elérheti a 30 százalékot. Az Y generáció, azaz az 1981 és 1994 között született munkavállalók ma a dolgozói réteg 30-33 százalékát teszik ki a KSH adatai szerint.

Ezek a tényezők kiemelten fontosak a Z generációsoknak

A kutatás három kulcstényezőt azonosított, amelyek erősen összefüggnek a fiatalabb generációk munkahelyi elégedettségével: az anyagi biztonságot, az értelmes munkát és a fizikai-mentális jóllétet. Azok a Z generációsok, akik anyagilag biztonságban érzik magukat, 60 százalékban mondták magukat boldognak, míg azok, akik nem, csupán 28 százalékban. A milleniumi munkavállalók körében ez az arány 68, illetve 31 százalék.

A tanulás és fejlődés iránti igény közös a két generációban, de sokan közülük már nem a hagyományos képzésekre, hanem a gyakorlati tapasztalatokra helyezik a hangsúlyt. Fontos számukra, hogy a munkaadó lehetőséget biztosítson a készségeik fejlesztésére, és ezt nem pusztán juttatásként, hanem elvárásként is kezelik.

Érdekes adat, hogy a vezetői pozíció sokuk számára nem vonzó karriercél. A siker számukra nem rangot, hanem értelmet és hatást jelent. A válaszadók több mint fele azt mondta, csak akkor érzik jól magukat, ha munkájukat érdekesnek és értékesnek tartják – és ha közben saját értékrendjük is érvényesülhet.

A megtartás szempontjából is érdemes a munka-magánéletet támogatni

A wellbeing kérdése szintén kulcsszerepet kapott. A mentális egészséggel elégedett Z generációsok 62 százaléka, a milleniumi válaszadók 67 százaléka vallotta magát boldognak. A kutatás alapján azok a munkáltatók, akik hangsúlyt fektetnek a munka-magánélet egyensúlyára, nagyobb eséllyel tarthatják meg fiatal dolgozóikat.

Ranjay Gulati, a Harvard Business School professzora a munkáról és magánéletről való gondolkodásmódban látja a kulcsot: szerinte „a legboldogabb emberek elsősorban nem a munka és a magánélet közötti egyensúlyra törekednek, hanem a harmóniát keresik, amit a munka és a szakmai élet megfelelő összekapcsolása eredményezhet”.

A kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalabb munkavállalók harmada már most készül váltani. A Z generáció 31, az Y generáció 17 százaléka tervezi a munkahelyváltást két éven belül. A leggyakoribb indokok között szerepel a jobb fizetés, a rugalmasabb munkavégzés és a kedvezőbb munka-magánélet egyensúly.

Ugyanakkor a generációval kapcsolatban számos előítélet is él. Az Intelligent felmérésében közel ezer HR-vezetőt kérdeztek meg, közülük sokan a szakmaiság és releváns tapasztalat hiányát rótták fel a Z generációnak. Emellett gyakran említették a lojalitás hiányát és a túl gyors munkahelyváltást.

Bár a Z és az Y generáció között akár 25-28 év korkülönbség is lehet, a Deloitte szerint igényeik és elvárásaik meglepően hasonlóak. A kulcs nem feltétlenül az életkor, hanem a gondolkodásmód és az elvárások újfajta kezelése. A cégek számára a kérdés már nem az, hogy érdemes-e ezekkel foglalkozni, hanem az, hogyan tudják mindezt beépíteni a mindennapi működésükbe.

(Borítókép: Pexels/Helena Lopes)