„A cégeknek nemcsak azt kell tudatosítaniuk, miért szeretnék a dolgozóikat viszont látni az irodában. Az irodát is olyan hellyé kell alakítaniuk, ahol a dolgozók a legjobb teljesítményt tudják nyújtani, fejlődhetnek és valódi hatása lehet a munkájuknak.” Nehéz lenne Rebecca Ray, a The Conference Board HR alelnökénél találóbban összefoglalni a munkaadók legújabb kihívásait a home office kapcsán.
Kutatások szerint egyre több cég vágja vissza az otthoni munkavégzést és korlátozza a hibrid lehetőségeket az irodai jelenlét javára, amely közel sem egyezik a munkavállalók igényeivel. A PR Newswire nyáron közzétett adatai szerint az amerikai vállalatok több mint fele elkötelezett a dolgozók visszaterelésére, noha közel 80 százalékuk egyelőre távmunkában vagy hibrid munkarendben dolgozik. És nem is akarnak ezen változtatni.
Ez lenne a dolgozói elégedettség kulcsa?
Az Indeed munkaerő-közvetítő tanulmánya szerint a megtartás esélye jelentősen csökken abban az esetben, ha a dolgozók munkahelyi jólléte (wellbeing) valami miatt veszélybe kerül. A fizetési aránytalanságokat követően a második leggyakrabban (20%) előforduló ilyen ok pedig nem más, mint a munkahelyi stressz. Tízből kilenc dolgozó szerint fontos, hogyan érezzük magunkat a munkahelyünkön, hiszen ez az általános jóllétünkre is befolyással van.
A magyar Forbesnak tavasszal nyilatkozó Dr. Kun Ágota munka és szervezet szakpszichológus szerint itthon is egyre divatosabb a munkavállalói wellbeing témája, a rosszul megfogalmazott célok viszont tévutakra vezetnek. „Legyen nagyobb a dolgozók elkötelezettsége és motivációja, csökkenjen a fluktuáció. Sokkal kisebb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a dolgozóik egészségtudatosabbak legyenek, növekedjen a globális jóllét-érzésük.
Túl magas követelményekkel társulva ez komoly gondokat, a munka-magánélet egyensúlyának felborulását és végső esetben kiégést is okozhat.”
Az Indeed tanulmánya szerint a megkérdezett dolgozók mégis optimisták: 97 százalékuk szerint lehetséges, hogy az ember a munkában is boldog legyen az idő nagyobb részében, sőt 93 százalékuk szerint tökéletesen elégedettek is lehetünk az állásunkkal. Tanulságos, hogy a fentiekkel kapcsolatos elvárások a fiatalabb korosztályban, elsősorban a Z-, másodsorban az Y-generáció tagjai esetén magasabbak.
Home office-mátrix
Bár a vezetők nagyrésze minden valószínűség szerint tisztában van a wellbeing egyértelmű előnyeivel – az Indeed kutatása szerint az elégedett dolgozó kétszer olyan hatékonyan végzi a munkáját – az ajánlatok és az igények mégsem mindig találkoznak. A home office és a hibrid munkavégzés egyértelműen ilyen szcenárió, ezért is nagyon találó Rebecca Ray cikkünk elején idézett figyelmeztetése a cégek számára.
Miközben a pandémia hatására a távmunka beépült a munkavállalók rutinjába, egyes vezetők pánikreakciói és szilárd eltökéltségük az irodai munkavégzés mellett könnyen visszaüthet. A home office az elmúlt évek során béren felüli juttatásból fokozatosan elvárássá alakult, ennek a korlátozása az irodai munkavégzés javára a visszatérést sürgető vezetők elsődleges célját fenyegeti: a hatékonyságot.
Várhatóan nemcsak 2023 utolsó negyedévében, de még 2024-ben is komoly kihívást jelent majd a cégek számára a vezetők és a munkavállalók számára is elfogadható munkarend megtalálása. Úgy tűnik, hiába szeretnék néhányan, a szellemet már aligha lehet visszacsalogatni a pandémia előtti idők palackjába. „Egy néha tényleg őrültnek látszó világban már inkább úgy érdemes a munkahelyekre tekintenünk, mint a munkavállalók oázisára” – mondja Rebecca Ray. És ha az oázist maguknak rendezik be otthon?
